„Oly hosszú volt a harminchárom év, S oly messze van az én hazám” – szóltak a legendás Omega együttes sorai, mely sorok a véletlen játékának köszönhetően – a balladáétól teljesen eltérő kontextusban – váteszinek bizonyultak. Nagyon hosszú volt az első szabad választás óta eltelt harminchárom (lassan harmincnégy) év, és még mindig nagyon messze van hazánk európai életszínvonal elérésétől. Ráadásul – konvergencia ide vagy oda – folyamatosan csúszunk vissza a mezőnyben. „Omega” így bizonyosan nem, ám ómega annál inkább lehet még a magyar lakosságból. Szükségszerűen adódik tehát a kérdés: e régóta tartó lejtmenetet tapasztalva nem kellett volna már valami nagyon mást megpróbálni?
Az Eurostat friss adatai szerint az euróövezet külkereskedelmi szaldója januárban jelentős változáson ment keresztül az előző év azonos időszakához képest: többlettel árucikkeket zárták az év első hónapját.
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
Megjelent az idei év első adata a magyar külkereskedelmi forgalomról. Eszerint januárban a külkereskedelmi mérleg 497 millió eurós többlettel zárt. Ez megerősítette azokat a várakozásokat, amelyek szerint a decemberi deficit csak egyszeri esemény volt, viszont az exportadat növekedési szempontból pocsék lett.
Közel egy éve nem volt olyan gyenge a forint, mint most. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen külső és belső tényezők mozgatják az árfolyamot. A következő időszakban kulcsfontosságúak lesznek a kormányzati gazdaságpolitikai lépések, a jegybanki kamatpolitikája, illetve a jegybank és a kormány közötti, valamint a kormány és az EU intézményei közötti kapcsolat minősége.
Az előzetesen közöltnél is kissé nagyobb lett a decemberi külkereskedelmi hiány - derül ki a KSH ma közzétett részletes adataiból. A friss jelentés ugyanakkor nem a külső egyensúly szempontjából aggasztó, inkább a növekedési kilátások kapcsán vet fel kérdéseket.
Tavaly az ipari termelés volumene 5,5 százalékkal maradt el 2022-estől - derül ki a KSH ma közzétett adataiból. A szektor másfél éve van lejtmenetben, és a globális piacok lassulása miatt az idei év eleje sem mutat jól.
Decemberben az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal elmaradt a novemberitől. Az adat tulajdonképpen nem is olyan csúnya a tegnapi gyászos exportstatisztika fényében, ám a magas bázis miatt ez azt jelenti, hogy éves alapon 8,7%-os a visszaesés. A lejtmenetre jellemző, hogy 2023 második felének hat hónapjából négyben esett a termelés havi alapon.
Decemberben meglepetésre hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, elsősorban az export folytatódó rossz teljesítménye miatt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a magyar külkermérleg helyrebillenéséről volt szó. Egy év alatt ugyanis rekordmélységből rekordmagasságba jutott a hazai külkereskedelmi egyenleg, az okok pedig egyáltalán nem olyan egyértelműek, mint amit elsőre gondolnánk. A témáról Madár Istvánt, a Portfolio Makro rovatának vezetőelemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a vörös-tengeri helyzetről beszéltünk, a húszi lázadók által végrehajtott, kereskedelmi hajók elleni támadások ugyanis már látható károkat okoznak a nemzetközi kereskedelemben illetve a gazdaságban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője volt a vendégünk.
A külkereskedelmi mérlegünk egyetlen év alatt történelmi mélypontról történelmi csúcsra javult. Az óriási változás legfontosabb tényezőjének az energiaárak visszaesését szokták tekinteni. Vizsgálódásunk alapján azonban ez nem igaz: az egyensúlyjavulás ennél is fontosabb oka a recesszió.
Minden idők messze legnagyobb többlete jött össze tavaly novemberben a magyar külkereskedelmi mérlegben, hiszen a KSH ma reggel azt közölte, hogy ez a szám 1,72 milliárd euró. Az eddigi történelmi csúcs júniusban 1,57 milliárd euró volt.
Az előző hónaphoz gyors javulása után lassult Magyarország külkereskedelmi mérlegének bővülése, de még így is 1 milliárd euró volt októberben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bővülést az energiaárak normalizálódása okozza az import oldalán.
Októberben az import exportot meghaladó mértékű havi csökkenése miatt a vártnál nagyobb, négy hónapja a legmagasabb többletet mutatott Németország áruforgalmi mérlege a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfőn publikált előzetes jelentése alapján.
Az energiaárak összeomlása miatt az importunk beszakadt, az exportunk pedig valamennyire tartja magát a kedvezőtlen külső környezetben és e kettő eredményeként 1,263 milliárd eurós külkereskedelmi mérleg többlet alakult ki Magyarországon idén szeptemberben – közölte ma reggel az előzetes adatot a KSH. Ez minden idők második legmagasabb havi külkereskedelmi mérleg többlete. Az export éves alapon euróban 5,1%-kal esett, az import az említett ok miatt 19,4%-kal zuhant.
Németország exportja jelentős visszaesett szeptemberben: a szövetségi statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint a gyenge globális kereslet miatt fájdalmasan csökkent a kivitel. A jelentésből kiderült, hogy a német export szeptemberben 2,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, ami meghaladta a londoni tőzsdecsoport (LSEG) által végzett felmérés által előre jelzett 1,1 százalékos visszaesést – írja a Reuters. A német import visszaesése Magyarország számára is aggasztó lehet.
Jó hírek a negyedéves gyorsjelentésben.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
Sorra fejezik ki az együttérzésüket a politikusok.
Magomed Daudov a csecsen parlament vezetője volt.
Jelasity Radovánt, az ERSTE Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
